A likviditás és rentabilitás összefüggései

A pénzügyileg fenntartható növekedés (sustainable growth rate), valamint a likviditás (fizetőképesség) és a rentabilitás (jövedelmezőség) alakulása között szoros kapcsolat van. A gyakorlat felületes szemlélete mellett úgy tűnik, mintha ellentmondás lenne a befektetett tőkétől elvárható jövedelmezőségi követelmény és a vállalkozás likviditási követelménye között. Azonban, ha elemzés alá vonunk egy-egy vállalkozási csoportot, akkor ennek ellenkezőjét látjuk igazolni. Az a vállalkozás képes a dinamikusan fenntartható növekedésre, ahol a két követelmény egyidejűleg érvényesül. Ha a likviditás és a rentabilitás összhangban van, a vállalkozás fenntartható fejlődése kedvező, életképessége hosszabb távon is biztosítottnak látszik.

A vállalkozások alapvető célja, hogy tulajdonosaiknak nyereséget termeljenek. Nyereség esetén a tulajdonosok jogosulttá válnak a tőke hozamára, de az összes hozadékot nem kaphatják meg azonnal. A hozam egy részét készpénzben fizetett osztalék formájában kapják meg a tulajdonosok, más részeit a vállalkozás a jövőbeli növekedés finanszírozására fordítja, illetve az állammal szembeni kötelezettségeire kell, hogy fordítsa. Az eredményen történő „hármas osztozkodás” pénzügyi mutatók segítségével, matematikai formulákba történő megfogalmazása után juthatunk el a fenntartható növekedés kvantifikálásához.

A használt mutatók a következők:

1. Fenntartható növekedési ütem (SGR) = [(Adózás előtti eredmény/Árbevétel) x (Árbevétel/Eszközök) x (Eszközök/Saját tőke) x (Mérleg szerinti eredmény/Adózás előtti eredmény)]
2. Likviditási gyorsráta (Gyorslikvid mutató) = [(Pénzeszközök + Értékpapírok + Követelések)/Rövid lejáratú kötelezettségek]
3. Likviditási mutató = (Forgóeszközök/Kötelezettségek)
4. Rövid távú likviditás I. = (Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek)
5. Rövid távú likviditás II. = [(Forgóeszközök – Követelések)/Rövid lejáratú kötelezettségek]
6. Rövid távú likviditás III. =[(Pénzeszközök + Értékpapírok)/Rövid lejáratú kötelezettségek]
7. Működő tőke hozama = (Adózás előtti eredmény/Működő tőke) x100
8. (Megjegyzés: Működő tőke = Összes aktíva – Rövid lejáratú tartozások)
9. 100 Ft saját tőkére jutó adózatlan eredmény = (Adózatlan eredmény/Saját tőke) x 100
10. 100 Ft saját tőkére jutó szokásos vállalkozói eredmény = (Szokásos vállalkozói eredmény/Saját tőke) x 100

A mutatószámok eredményeit vizsgálva a vállalkozásokat, a hierarchikus eljárásoknál kapott dendogramok előzetes elemzése alapján, a nem hierarchikus eljárás k-közép algoritmusát alkalmazva öt csoportba (kaszterbe) sorolhatjuk.

1. Hanyatló csoport: Ezek a vállalkozói csoportok pénzügyi-gazdasági értelemben hanyatló állapotban vannak Az SGR mutató értéke mindig negatív. Az e csoportba tartozó vállalkozásnál mind a likviditási, mind a rentabilitási mutatók alakulása kedvezőtlen. Ezek a vállalkozások a termelés erőforrásait rosszul hasznosítják. Ezek a vállalkozások az egyszerű újratermelésre sem képesek, gazdasági egyensúlyuk megbomlik, a műszaki színvonal rossz és folyamatosan romlik.
2. Dinamikus csoport: Ezek a vállalkozói csoportok pénzügyi-gazdasági értelemben dinamikus növekedési pályán vannak. Az SGR mutató értéke 1 alatt van ugyan, de pozitív. Az e csoportba tartozó vállalkozásoknál mind a likviditási, mind a rentabilitási mutatók alakulása kedvező, a termelési erőforrásokat a leghatékonyabban hasznosítják. Az ilyen vállalkozások tevékenységének gazdasági eredményességére alapozva képesek fenntartani növekedésük folytonosságát. Ez a dinamikus állapot lehetővé teszi – kedvezőtlen piaci hatásokra – az egyes tevékenységi körök visszafogását, illetve megszüntetését, ugyanakkor ezt az időszakot kihasználva – újabb termelésnövekedést előkészítő – műszaki fejlesztési (vagy innovációs) tevékenység elkezdését.
3. Stagnáló csoport: Ezek a vállalkozói csoportok pénzügyi-gazdasági értelemben, stagnáló állapotban vannak. Az SGR mutató értéke sokkal rosszabb, mint a Dinamikus csoportnál. Az e csoportokba tartozó vállalkozásoknál vagy a likviditási, vagy a rentabilitási mutatók alakulása kedvezőtlenebb a viszonylagos (ingatag) állapotban lévőkhöz képest. A stagnáló csoportokra jellemző, hogy ide azok a vállalkozások kerülnek, amelyekben csupán az egyszerű újratermelés valósul meg. A gyorsan változó közgazdasági környezetben ezek hosszabb-rövidebb ideig képesek elkerülni a bukást, a csődeljárását. A fenntartható növekedés elmaradása, az átvészelt időszak terhei azonban előbb-utóbb gazdasági összeomláshoz vezetnek.
   Úgy tűnik, hogy ezen vállalkozásoknál, a  jelentkező problémák megoldásához megfelelő menedzserszemlélet, a megfelelő szakembergárda hiányzik.

4-5.

Ingatag I-II. csoport: Ez a két vállalkozói csoport pénzügyi-gazdasági értelemben, ingatag állapotban van. Az SGR mutató értéke hasonló a 3. stagnáló csoportéhoz. Viszont ebben a két csoportban vagy a likviditási vagy a rentabilitási mutató alakulása kedvezőbb a stagnáló állapotban lévő vállalkozásokéhoz képest. E két – viszonylagos növekedési ütemet produkáló – csoport igazolja, hogy a fenntartható növekedési ütem kedvezőbb alakulása csak a likviditásra és a rentabilitásra történő együttes törekvés esetén biztosítható. Csak a likviditásra való törekvés, vagy csak a rentabilitás szem előtt tartása önmagában nem biztosítja a vállalkozások fenntartható növekedésének kedvező alakulását.

Fentiek alapján kimondhatjuk, hogy a likviditás és a rentabilitás között egyértelmű összefüggés van. De a vállalkozások megítélésénél az SGR mutató alakulására is figyelmet kell fordítani, és be kell látni, hogy a 3 mutató együttes vizsgálata is feltétlenül szükséges.

A fent bemutatott 5 csoport közül a stagnáló növekedési ütemmel jellemzett, harmadik csoportban nemcsak, illetve nem elsősorban a gazdálkodást befolyásoló eszközrendszerrel, hanem a humánfeltételekkel, szakszerű menedzseri hozzáállással is jelentősebb javulás érhető el. A vállalkozások egy kisebb csoportjára jellemző, hogy még nem volt képes alkalmazkodni a piaci értékítéletekhez, az 1. csoportot, negatív fenntartható növekedési ütem jellemzi, ami a csődhelyzet egyik jellemzője.

Tanulságos a két viszonylagos (ingatag) fenntartható növekedési ütemet elért vállalkozói csoportnál megfogalmazható következtetés. Ha egy vállalkozás rentabilis, de likviditása kedvezőtlen, amennyiben a vállalkozás a befektetett eszközeinek egy részét nem tudja értékesíteni, vagy nem talál hitelezőt, annak ellenére, hogy a saját tőke rentabilitása kedvező, fizetésképtelenné válik, esetleg tönkremegy. Ennek fordítottja is igaz.  Ha a vállalkozás likviditása igen jó, ha eszközeinek jelentős részét pénzeszközökben tartja, az ilyen vállalkozás által követett pénzügyi politika könnyen azzal a veszéllyel járhat, hogy a piacon elveszti versenyképességét, mert beruházásokkal nem fejleszti technikáját, nem fordít kellő gondot az innovációra.

Egy vállalkozás vezetőinek mindig arra kell törekednie, hogy a két véglet (jövedelmező, de nem likvid, illetve likvid, de nem jövedelmező) között megtalálja annak lehetőségét, hogy úgy legyen vállalkozása jövedelmező, hogy egyidejűleg fizetőképességét is fenn tudja tartani.

Az ilyen típusú vállalkozások életképessége hosszabb távon is biztosított, fenntartható növekedési üteme kedvezően alakul.

Juhászné Horváth Erzsébet
RND Üzletviteli Kft.