Az új vállalkozások gazdaságra gyakorolt hatásának elemzése az elmúlt évtized egyik sokat kutatott témája. Magyarországnak a vállalkozói aktivitás fokozásában még jelentős tartalékai vannak, ami azért is fontos, hiszen az újonnan alapított cégek munkahely-teremtési és gazdasági növekedési hatása meghatározó jelentőségű.
Az egészségesen működő piacgazdaságban mindennapos esemény a vállalkozások megszűnése és születése. Amellett, hogy az új cégek egy része teljesen új terméket/szolgáltatást állít elő, vagy új technológiát, gazdasági szervezetet hoz létre, a megszűnő vállalkozások helyébe lépő újak sem puszta másolatai a régieknek. Az új cégek a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés, az innováció és a strukturális változás fontos forrásai. A kevéssé hatékony vállalkozásokból a megszűnés révén a benne megtestesülő fizikai, humán erőforrásbeli és pénzügyi eszközök felszabadulnak, forrásokat biztosítva az új vállalkozásoknak, és ilyen módon hozzájárulnak az adott földrajzi egység (régió vagy ország) versenyképességének növekedéséhez.
A kis és közepes méretű vállalkozásoknak (KKV) makrogazdasági hatásuk jelentős. Thurik-Wennekers (2001) és Dejardin (2000) szerint az innováció a kulcsfontosságú elem a vállalkozások fejlődése és gazdasági növekedés terén. A vállalkozások nagy száma azonban önmagában nem garancia a dinamikus gazdasági növekedésre. Jól ismert az a tény is, hogy a kis, új vállalkozások halandósága meghaladja a már létező nagyobb méretű vállalkozások megszűnési rátáját (Hall 1995). A kezdeti nehézségeken sikeresen túljutott vállalkozásoknak kell ellensúlyozniuk a sikerteleneket a gazdasági növekedésben, vagy a munkahelyteremtésben. A munkahelyek döntő többségét az 1980-1990-es években az 500 főtől kevesebbet foglalkoztató kisvállalatok hozták létre. Az EU által kibocsátott zöld könyv szintén kulcsfontosságúnak tekinti a kisvállalatokat az új munkahelyek teremtésében.
A piacgazdaságba történő átmenet első szakaszában az újonnan alapított magánvállalkozások fontos szerepet töltöttek be az erőforrások mobilizálásában és a létező vállalatok monopolhelyzetének megtörésében éppúgy, mint a hiány felszámolásában és a gazdaság szerkezeti átalakulásában.
A magyar vállalkozások esetében Laki (2001a), (2001b) hasonlította össze a privatizált és az újonnan alapított vállalkozások teljesítményét. Laki megállapításainak lényege, hogy bár az új cégek jelentős szerepet töltöttek be a GDP-termelésben és a foglalkoztatásban, de teljesítményük elmaradt a döntő mértékben külföldi tulajdonba került nagyobb méretű vállalatok teljesítményétől, az 1990-es évek második felében. Mindenesetre abban az ENSZ és a Világbank szakemberei is egyetértettek, hogy az átmenet további szakaszában a meglévő és újonnan alapított vállalkozások erősítése az egyik fő cél a korábban kiemelten kezelt privatizáció helyett.
A vállalkozói keretfeltételek különböznek, de mégis kapcsolatban állnak az általános nemzeti feltételekkel. Az új vállalkozások indítása szempontjából a vállalkozói szektorból két elem emelkedik ki: a vállalkozói lehetőségek és az emberek teljesítőképessége, kapacitása. Feltételezett, hogy mindez hozzájárul a vállalkozások születéséhez és megszűnéséhez, a munkahelyek változásához. Végül pedig ez a „vállalkozáshullámzás” hatással van a gazdasági növekedésre.
A gazdasági növekedés e két forrása szoros kapcsolatban áll egymással. A már létező nagyvállalatok új üzleti lehetőségeket biztosíthatnak, így forrásai lehetnek új vállalkozások alapításának. Az új és növekvő cégek pedig gyakran a meglévő cégek fő beszállítói. Ha ezek a vállalkozások képesek alacsony költségen magas minőségű termékeket előállítani, akkor mindez a már létező cégek számára is jelentős versenyelőnyt jelenthet. A megállapodott cégek ugyanakkor az új üzleti lehetőségek fő vagy kizárólagos szponzorai is lehetnek.
Problémát jelentenek a magatartási értelemben vett vállalkozások és a tömegesen létező, ám de egyáltalán nem innovatív és növekedésre képtelen kisvállalatok megkülönböztetése, mint például az önfoglalkoztatás, ami nem is tekinthető igazi vállalkozásnak.
De milyen vállalkozások is léteznek?
- a születőben lévő vállalkozások: azok, amelyek még nem jöttek létre, de a közeljövőben tervezik alapításukat,
- az új vállalkozások: azok, amelyeket az elmúlt 42 hónapban hoztak létre,
- a lehetőség motiválta vállalkozások: amelyek alapításának oka új üzleti lehetőség kihasználása,
- a kényszervállalkozások: amelyeket azért létesítettek vagy terveznek, mert a vállalkozónak nem volt más lehetőség a megélhetésre.
A vállalkozói aktivitás méréséhez a teljes vállalkozói mutatót (TVM) és a vállalati vállalkozási mutatót (VVM) szokták használni.
A közép-kelet-európai országok vállalkozói hajlandósága az EU-átlag alatt található, és alig magasabb, mint a fejlett ázsiai országoké.
Magyarország régión belüli helyzete jónak mondható a vállalkozói aktivitás tekintetében. Ha az elmúlt néhány évben nyomon követjük Magyarország versenyképességi, globalizációs, K+F rangsorát a világban, akkor azt láthatjuk, hogy a középmezőnyben jó néhány hellyel hátrébb csúszott. A relatív lemaradás egyik magyarázata lehet a vállalkozói aktivitás visszaesése is. Ennek ellenére nemzetközi összehasonlításban, a vállalkozói aktivitás két mutatója alapján Magyarország a legnépesebb középmezőnyben található.
Juhászné Horváth Erzsébet
RND Üzletviteli Kft.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése